EREDETE

Csekonics József, a mezőhegyesi ménes alapítója és első parancsnoka javaslatára 1789-ben az udvari haditanács rendeletet hozott gróf Szapáry József Győrhöz közeli bábolnapusztai birtokán egy katonai ménes alapításáról. A ménes kezdetben a mezőhegyesi vágómarhák pihentetőállomása és Mezőhegyes fiók-ménese volt. A későbbiekben azonban bebizonyosodott, hogy Bábolnát meglehetősen nehézkes Mezőhegyesről igazgatni, és ezért önálló intézménnyé szervezték. Egy 1816. március 18-án kelt határozat előírja, hogy a jövőben a bábolnai kancákat csak keleti vérű mének fedezzék. Ez időtől származtatjuk Bábolna önálló tenyészirányát és a bábolnai arab lótenyésztés kezdetét. Ebben az évben a napóleoni háborúk során 5 keleti vérű Franciaországból zsákmányolt mén, majd báró Fechting Közel-keleti útjáról hozott két mén és egy eredeti arab kanca került Bábolnára

A shagya arab a magyar és osztrák ménesek, Bábolna és Radautz "arab fajtájának" nemzetközi alapon fajtatiszta tenyésztésben, - vagyis a nemzeti tenyésztő egyesületek zárt törzskönyveivel - történő továbbfejlesztése.
A shagya arab fajtába tartoznak azok a lovak, amelyek negyedik ősi sorában található 16 ős közül 14 elismert shagya arab vagy elismert arab telivér. A ló a szélső anyai oldalon nem vezethető vissza Bábolna és Radautcz ménesében létrejött kancacsaládokra. A ló 5 ősös származási lapján nem lehet ismeretlen és a 14 elismert arab ős közül legalább 7 lónak shagya arabnak kell lenni.
Arab félvérként ismeri el az Egyesület mindazokat a lovakat, amelyek 4 ősi sorában a 16 ős közül 8 megtalálható valamely elismert arab telivér vagy Shagya arab méneskönyvben.
 

JELLEMZŐI

A shagya arab tömegesebb, inkább "félvéres" benyomást kelt, ennek ellenére nemes küllemét nem veszítheti el. A Shagya-arab az arab fajtajelleget magán hordozó, de a telivér arabnál tömegesebb, nemes, arányos, elegáns ló. Feje száraz, nemes, ék alakú, széles homlokkal, kiemelkedő szemboltozattal, kint ülő, sötét színű, értelmet sugárzó szemekkel, finom orrcimpákkal, melyek izgalmi állapotban szinte négyzetszerű alakot öltenek. A fülek kicsik és kecsesek, hegyük egymás felé görbül. A nyak magasan illesztett, mérsékelt hosszúságú és ívelésű, melyet vékony szálú sörény díszít. A mar jól izmolt, a hát középhosszú, rugalmas, amely jó kötéssel kapcsolódik a jól izmolt farhoz. Jellemző a magas faroktűzés és zászlós faroktartás. Kívánatosak továbbá az izmos, dőlt lapocka és felkar, a terjedelmes, tiszta, száraz izületek, a tiszta szárak, a szabályos ép paták. Lépése energikus és gyors, ügetése lendületes, rugalmas, vágtája kerek, gördülékeny, tért nyerő.

Méretei:
marmagasság bottal: 152-160 cm,
szalaggal: 163-172 cm,
övméret: 178-187 cm,
szárkörméret: 19-20 cm.
Színe leggyakrabban szürke, de pej, fekete, sárga is előfordul.

HASZNOSÍTÁSA

A Shagya-arab az arab fajtacsoporton belül egy viszonylag nagyrámájú, tetszetős küllemű, nemes ló, amely hátaslóként vagy fogatlóként bárki számára használható, vérmérsékletében, teljesítőképességében kielégíti a szabadidő és lovassportban a táv- és a vadászlovaglásra alkalmas lóval szemben támasztott követelményeket. A fajta jellemzője az élénk vérmérséklet, a szelíd, jóindulatú természet, a tanulékonyság, könnyű kezelhetőség. A fajta értékét mutatja, hogy a nemzetközi lovassport élvonalbeli egyedei között mindig találunk olyanokat, melyek származásában Shagya-arab nemesítő található. A távlovagló versenyeken legeredményesebb lovak is ebből a fajtából kerülnek ki.

ÁLLOMÁNYA

Nemzetközi szervezete a svájci székhelyű ISG (Internationale Shagya Gesellschaft) Hazai tenyésztőszervezete a Magyarországi Arabló-tenyésztők Egyesülete Bábolna székhellyel. Hazai állománya 350 kanca és 28 fedezőmén, melyek az egész ország területén megtalálhatók. Legjelentősebb ménese Bábolnán, legnagyobb számú állománya Parti Imre Kereki ménesében található.